Hírek

  • Jogszabályváltozás 2016. június 13.

    2016-06-20 10:03:04
    A Kormány 158/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete
    Az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállaltkötelezettséggel összefüggő, a 2014–2020 programozási időszakban a Kormány által a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalt, a távhőszolgáltató szektort érintő, energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások megvalósításáról
     
    ÖSSZEFOGLALÓ
     
    1. A rendelet hatálya: a 2014–2020 programozási időszak Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programja terhére finanszírozott, a távhőszolgáltató szektort érintő, energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló projektek
     
    2. A miniszter feladatai:
    §  a rendelet hatálya alá tartozó projektek határidőben történő megvalósítása az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) bevonásával
    §  összehangolja az ezzel kapcsolatban hatáskörrel rendelkező szervezetek tevékenységét
    §  módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez
    §  figyelemmel kíséri és összehangolja a projektek megvalósítását
    §  együttműködik a hatáskörrel rendelkező irányító hatósággal és az érintett szakpolitikai felelőssel
     
    3. A Társaság feladatai:
     
    §  szükség esetén javaslatot tesz a miniszternek és a szakpolitikai felelősnek a rendelet hatálya alá tartozó projekteket érintő jogszabályok módosítására, együttműködve a projektek tekintetében hatáskörrel rendelkező irányító hatósággal
    §  közreműködik a kormányzati intézkedések végrehajtásában, a projekteket érintő miniszteri beszámolók, tájékoztatók előkészítésében
    §  kapcsolatot tart a miniszter és a szakpolitikai felelős irányítása alá tartozó, az adott feladat ellátásáért felelős szervezettel, hatáskörrel rendelkező irányító hatósággal, szakpolitikai felelőssel
    §  negyedévente jelentést készít a miniszter részére a tevékenységéről, a projektek előrehaladásáról, továbbá haladéktalanul tájékoztatja – az ok megjelölésével – a minisztert, ha a projektek megvalósítása késedelmet szenvedhet
    §  konzorciumvezetői feladatok és műszaki ellenőri feladatok ellátása
     
    4. A projektek megvalósításának végrehajtási szabályai:
    - a rendelet hatálya alá tartozó projektek támogatási szerződése a Társasággal, mint konzorciumvezetővel kerül megkötésre
    - a Társaság a projektek megvalósításához szükséges árubeszerzés és építési beruházás közbeszerzési eljárásokat a végső kedvezményezett helyett és nevében lefolytatja
    - a Társaság kiválasztja a nyertes ajánlattevőt és aláírja a keretmegállapodásokat
     
    Hatálybalépés:
    A törvény a kihirdetést követő napon, azaz 2016. június 14. napján lép hatályba.

    Hivatkozás:
    Magyar Közlöny 2016. évi 85. szám, 6434-6435. oldal:
    Letöltés (PDF) - jún 13.pdf)
  • Jogszabályváltozás 2016. június 7.

    2016-06-13 11:20:46
    A Kormány 123/2016. (VI. 7.) Korm. rendeletea perkapu szolgáltatás bevezetéséhez szükséges, valamint egyéb, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatoskormányrendeletek módosításáról


    Összefoglaló:
     
    A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó
    szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet („SZEÜSZ”) módosítása
     
    1.      Elektronikus kapcsolattartás polgári peres eljárások során
     
    Az „ePerkapu” szolgáltatás részletes meghatározása
     
    A rendelet meghatározza az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek alanyi körét, az általuk igénybe vehető kommunikációs csatornákat, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró felek esetén a jogi képviselők – a Pp-ben meghatározott kivételektől eltekintve – kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bírósággal. A rendelet továbbá a rendelkezésre álló technikai feltételeket alapul véve, pontosítja és meghatározza a Pp. hatályos, elektronikus kapcsolattartásra irányadó rendelkezéseit is.
     
    2.      Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés
     
    Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.
     
    A szolgáltatás nyújtható
    a) az ügyfél nyilatkozatának hitelesítésére,
    b) a hatóság nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére.
     
    A szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató
    a) ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez
    rendelést hitelesen igazolja;
    b) hivatali programrendszer által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot a programrendszer által igazolt hivatalos személyhez rendeli, és a személyhez rendelést hitelesen igazolja.
     
    A rendelet továbbá meghatározza a szolgáltatásra vonatkozó részletszabályokat.
     
     
     
    Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló
    84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása (a továbbiakban „R1”)
     
    A perkapu szolgáltatás szolgáltatója
    A Kormány a perkapu szolgáltatás szolgáltatójaként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.
     
    Az „eIDAS” csomópont üzemeltetője
    A Kormány a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014. európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkének (8) bekezdése szerinti átjárhatósági keretről szóló 2015. szeptember 8-i (EU) 2015/1501 bizottsági végrehajtási rendelete 2. cikkének 2. pontja szerinti csomópont-üzemeltetőként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.
     
     Hatálybalépés:

    A törvény 2016. július 1-jén lép hatályba.
    A R1 6. § (4) bekezdése a kihirdetését követő napon hatályát veszti.
    6. § (4)A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt szervekre vonatkozóan az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatásra a szolgáltatási szerződést a Magyar Posta Zrt.-vel a KEK KH köti meg.”

     
    Hivatkozás:
     
    Magyar Közlöny 2016. évi 79. szám (6097-6102. oldal)
     
    Letöltés (PDF) - jún 7 (1).pdf)
  • Jogszabályváltozás 2016. május 27.

    2016-06-13 11:22:19
    A Kormány 112/2016. (V. 27.) Korm. rendelete a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról
     
    ÖSSZEFOGLALÓ
     
    A 112/2016. (V. 27.) Korm. rendelet a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendeletet módosítja az alábbi főbb szempontok szerin:
     
    -          Az  517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5.  cikke szerinti berendezések üzemeltetői a  hivatkozott uniós rendeletben foglaltak szerint kötelesek gondoskodni szivárgásészlelő rendszer telepítéséről, üzemeltetéséről, annak felügyeletéről és ellenőrzéséről. A  telepítésről és az  ellenőrzésekről készült jelentéseket a  Hatóság adatbázisába is fel kell tölteni a  telepítést és az  ellenőrzést követő 8 munkanapon belül. A  jelentésnek az  517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6.  cikk (1)  bekezdésében foglalt adatokon túlmenően tartalmaznia kell a  HR szektorba tartozó szivárgásészlelők esetében a  telepítési helyét, rendszerét, az  ellenőrzés tényét és eredményét.

    -          A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint F-ÜHG-t, valamint az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet szerint ORLA-t tartalmazó, vagy azzal működtetett alkalmazások üzemeltetői kötelesek az  517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az  1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendeletben előírtakat betartani, különösen a) megtenni minden, a  polgári jog szerinti elvárható magatartás követelményeinek megfelelő óvintézkedést a véletlen és szándékos szivárgás megelőzése érdekében, b) megtenni minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést a szivárgás minimálisra csökkentése érdekében,
    c) a szivárgás kijavítását követően legfeljebb egy hónapon belül gondoskodni a berendezés javítása sikerességének ellenőrzéséről megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozás igénybevételével, d) gondoskodni az  517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4.  cikkében foglaltaknak megfelelően a szivárgásvizsgálat elvégzéséről, elvégeztetéséről és ehhez kapcsolódóan annak 6. cikkében, az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet 23.  cikkében, valamint e  rendelet 17.  §-a és 19.  §-a szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítéséről, e) gondoskodni az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke és az 1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikke szerinti szivárgásészlelő rendszerek telepítéséről, üzemeltetéséről és azok ellenőrzéséről, felülvizsgálatáról, f) gondoskodni arról, hogy az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) és (3) bekezdésében és az  1005/2009/EK parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített berendezések esetében a  visszanyerést csak az  517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a  jelen rendeletben meghatározott megfelelő képesített vállalkozás végezze, g) gondoskodni a  tulajdonát képező tartályban, készülékben tárolt F-ÜHG közeg felelős kezeléséről, ártalmatlanításáról, h) gondoskodni a  kötelező adminisztratív feladatok elvégzéséről, amelyet a  tényadatoknak az  adatbázisban való feltöltésével kell teljesíteni.”
    -          A Korm. rendelet 27.  § (6)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép, és a  § a  következő (7)  bekezdéssel egészül ki: „(6) A  Hatóság az  Éhvt. 10/B.  § (4)  bekezdése szerinti hatósági eljárás keretében vizsgálja, hogy a  benyújtott tanúsítvány tartalmazza-e a  képesített személy Éhvt. 10/G.  § (2)  bekezdés a)  pont aa)–ac) és ae)  alpontjaiban meghatározott adatait, valamint 2017. július 1. napjáig ellenőrzi, hogy a  2015/2067/EU bizottsági rendelet szerint kiadott képesítési tanúsítvány a  hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységeire irányuló tevékenység végzésére is jogosít-e, e  tekintetben szükség esetén a  Hatóság ellenőrzi, hogy a  képesített személy rendelkezik-e a  képesítési kategória szerinti, az Éhvt. végrehajtására kiadott miniszteri rendelet klímagáz záróvizsga teljesítéséhez szükséges szakmai előképzettséggel. Ha a  benyújtott képesítési tanúsítvány nem vagy nem teljes körűen tartalmazza a  képesített személy Éhvt. 10/G.  § (2)  bekezdés a)  pont aa)–ac) és ae)  alpontjaiban meghatározott adatait, a  képesített személy köteles benyújtani az  igazolást kiállító szerv által kiállított ezen adatokat, és a  képzési, képesítési igazolás számát tartalmazó nyilatkozatát. Ha a  tanúsítvány vagy a  nyilatkozat nem magyar nyelven került kiállításra, a  képesített személy köteles benyújtani azok hiteles fordítását. Amennyiben e  bekezdésben meghatározottakról a képesített személy a Hatóság felhívásában meghatározott határidőben nem nyilatkozik, úgy a Hatóság a képesítési igazolás elismerésére irányuló kérelmet elutasítja. (7) A  Hatóság az  Éhvt. 10/B.  § (4)  bekezdése szerinti hatósági eljárás keretében vizsgálja, hogy a  benyújtott igazolás tartalmazza-e a  képesített vállalkozás az  Éhvt. 10/G.  § (2)  bekezdés b)  pont ba)–bd) és bg)  alpontjaiban meghatározott adatait, valamint a  vállalkozás eleget tett-e az  Éhvt.-ben, az  5.  §-ban, valamint a  26.  § (5)  bekezdésében meghatározott regisztrációs kötelezettségének. Ha a  benyújtott képesítési igazolás nem vagy nem teljes körűen tartalmazza a képesített vállalkozás Éhvt. 10/G. § (2) bekezdés b) pont ba)–bd) és bg) alpontjaiban meghatározott adatait, a  képesített vállalkozás köteles benyújtani az  igazolást kiállító szerv által kiállított, ezen adatokat, és a  képzési, képesítési igazolás számát tartalmazó nyilatkozatát.
    Ha az  igazolás vagy a  nyilatkozat nem magyar nyelven került kiállításra, a  képesített vállalkozás köteles benyújtani azok hiteles fordítását. Ha e  bekezdésben meghatározottakról a  képesített vállalkozás a  Hatóság felhívásában meghatározott határidőben nem nyilatkozik, vagy regisztrációs kötelezettségének a  Hatóság felhívására a  felhívásban meghatározott határidőben nem tesz eleget, úgy a Hatóság a képesítési igazolás elismerésére irányuló kérelmet elutasítja.”
    -          A Korm. rendelet 33. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:) „c) a Bizottság 2015/2067/EU rendelete (2015. november 17.) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a  fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú- berendezések, valamint a  hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőegységei tekintetében a  természetes személyek képesítésére, valamint a  fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a  vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról,”.

     
    Hatálybalépés:
     
    Ez a rendelet a kihirdetését követő 16. napon, azaz 2016. június 17-én lép hatályba azzal, hogy 28. § és a 3. melléklet 2017. január 1. napján lép hatályba.


    Hivatkozás:
     
    Magyar Közlöny 2016. évi 74. szám, 5692. oldal:
    http://magyarkozlony.hu/dokumentumok/501b9c53c593c4f6f765dcd89d4199b9ba07e23a/megtekintes
     
    Letöltés (PDF) - máj 27.pdf)
  • 2016-06-02 11:49:55
    2016. évi LI. törvény
    az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról
     
     
    ÖSSZEFOGLALÓ
     
    A törvény a következő jogszabályokat módosítja:
     
    1.      Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
    2.      Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
     
     
    1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
     
    §  A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiára vonatkozó rendelkezések akként változnak, hogy azokat első alkalommal a 2008–2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni és 2019-ben, majd a nemzetközi döntésekben meghatározott ütemezés szerint, de legkésőbb ötévente felül kell vizsgálni.
    §  A vállalkozások részére a képesítési igazolás a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációját és a vállalkozó által a klímavédelemért felelős hatósághoz benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiállításra.
    §  A klímavédelemért felelős hatóság elismeri az Európai Unió más tagállamában kiadott képesítéseket.
    §  A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékek, berendezések és létesítmények tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató vállalkozások a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti nyilvántartásokat vezetik.
    §  A felügyeleti díj mértéke a következők szerint változik:
    a) HR-I, NK hűtőközeg, NK berendezés, E-I képesített természetes személy alkalmazottal rendelkező vállalkozás és T kategória esetén 31 000 forint,
    b) HR-IV, MR-I és VE hűtőközeg, VE berendezés esetén 26 000 forint.
    §  A továbbiakban az köteles a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére, aki
    -          tevékenységével vagy mulasztásával a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály,
    -          az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy a klímavédelemért felelős hatóság határozatában foglalt előírásait megsérti,
    -          az azokban foglalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti,
    -          vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül vagy attól eltérően végzi.
     
     
    2. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
     
    §  A hatóság a kibocsátási engedély rendszeres felülvizsgálata kapcsán, ha megállapítja, hogy az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, nem hivatalból intézkedik az engedély módosítása iránt, hanem felhívja az üzemeltetőt az engedély módosítása iránti kérelem benyújtására, és ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki.
    §  A korábbi üzemeltető a tevékenysége megszűnésétől számított 30 napon belül köteles valamennyi olyan adatot az új üzemeltető rendelkezésére bocsátani, amely ahhoz szükséges, hogy az új üzemeltető az éves kibocsátását tartalmazó hitelesített kibocsátási jelentéstételi kötelezettségének eleget tudjon tenni.
    §  Az állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott azon kibocsátási egység kerül árverés útján, amely nem került a 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozat által létrehozott piaci stabilizációs tartalékba.
    §  A továbbiakban a kibocsátási egység visszaadásának elmulasztása esetén a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját.
     
    Az üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési tevékenységeket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
     
     
    Hatálybalépés:
    A törvény – a 7.§, 8.§, 19.§, 25. §-ai kivételével – a kihirdetését követő 16. (tizenhatodik) napon, azaz 2016. június 10. napján lép hatályba.


    Hivatkozás:
    Magyar Közlöny 2016. évi 73. szám, 5660. oldal:
    Letöltés (PDF) - máj 25 (2).pdf)
  • Jogszabályváltozás 2016. május 25.

    2016-06-02 11:46:53
    2016. évi L. törvény
    az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről
     

    ÖSSZEFOGLALÓ
     
    A törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21.  Konferenciáján, 2015. december 12. napján létrehozott Párizsi Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) hirdeti ki.
     
    A Megállapodás célja, hogy a Keretegyezmény és annak célkitűzése megvalósításának elősegítése során erősítse az éghajlatváltozás veszélyére adott globális választ a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolására irányuló törekvésekkel összefüggésben.
     
    A fejlett részes országok pénzügyi forrásokkal támogatják a részes fejlődő országokat a kibocsátáscsökkentésben és az alkalmazkodásban, folytatva a Keretegyezményben meghatározott kötelezettségeik teljesítését.
     
    Növelni szükséges továbbá a részes fejlődő országok kapacitását és képességét, különösen a legkisebb kapacitással rendelkező országokét a hatékony éghajlatváltozás elleni fellépés különösen az alkalmazkodási és kibocsátáscsökkentési fellépések megvalósítása érdekében. Egyúttal támogatni szükséges a technológia fejlesztését, terjesztését és alkalmazását, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását, az oktatás, a képzés és a társadalmi tudatosság vonatkozó szempontjait, valamint az átlátható, kellő időben történő és pontos tájékoztatást.
     
    A részes felek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája a Keretegyezmény legfelsőbb testülete.
     
    A Megállapodás szerint a Megállapodással szemben nem lehet fenntartással élni és a részes felek legkorábban a rájuk vonatkozó hatálybalépésétől számított három év után mondhatják azt fel.
     
    Mindazonáltal amennyiben az Egyesült Nemzetek által New Yorkban, 1992. május 9-én elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezményt bármelyik fél felmondja, úgy kell tekinteni, hogy a Megállapodást is felmondta.
     
    A Megállapodást annak 29. cikke szerinti 175 ország írta alá.
     
    A Megállapodás azon naptól számított harmincadik napon lép hatályba, amelyen a Keretegyezmény legalább 55 részes fele – akik együttesen az üvegházhatású gázok összes globális kibocsátásának becslés szerinti legalább 55%-áért felelnek – letétbe helyezte megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát.
     
     
    Hatálybalépés:
     
    A törvény – a 2.§ és a 3. §-ok kivételével – a kihirdetést követő napon, azaz 2016. május 26. napján lép hatályba.
     

    Hivatkozás:
     
    Magyar Közlöny 2016. évi 73. szám, 5630-5660. oldal:
    Letöltés (PDF) - máj 25.pdf)